Az Alapítványról
    Az alapítvány küldetése
    Célok
    A kuratórium
    Közhasznúsági jelentések
Hírek, információk
Eszmecsere
2007 az Orosz Nyelv Éve
2005 Magyar-Orosz Kulturális Évad
PÁLYÁZATOK
Az alapítvány díjai
Hírek, információk

   
Főoldal > A kuratórium
A kuratórium


Dr. Szvák Gyula, a kuratórium elnöke
tanszékvezető egyetemi tanár
ELTE BTK Ruszisztikai Központ

E-mail: 

Honlapcím: nem elérhető

Önéletrajz


             Az ELTE történelem-orosz szakának elvégzése - 1977 - óta dolgozom az ELTE-n. 1981-ben védtem meg egyetemi doktori disszertációmat, majd 1984-ben - leningrádi levelező aspirantúra keretében - kandidátusi disszertációmat. 1997-ben habilitáltam. 2000-ben sikeresen megvédtem akadémiai doktori disszertációmat, és 2001-ben elnyertem az MTA doktora címet. 2003-ban kineveztek egyetemi tanárnak. Első önálló kötetem 1982-ben jelent meg s ezt még 14 követte.

            1997-től elindítottam az ELTE-n egy új oktatási programot „Történeti ruszisztikai és modern szovjetológiai” speciális program néven. Alapító tagja vagyok az ELTE Történész Doktori Iskolájának 1990-től 2006-ig elnöke voltam a Magyar Ruszisztikai Egyesületnek, továbbá tagja vagyok a Magyar-Orosz Történelmi Vegyesbizottságnak (2006-ban a Magyar Tagozat elnökének választottak), a Magyar Történelmi Társulatnak, 1997-2000 között tagja voltam a Nemzeti Kulturális Alap Folyóiratkiadási Kuratóriumának, valamint 1997-ben a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Igazgatótanácsának, amelynek 2002-2003-ben elnöke is voltam. 2004-2005-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által szervezett Magyar-Orosz Kulturális Évad főkurátori teendőit láttam el. 2006-ban az „Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért” elnöki feladataival bíztak meg.

Megalakulása – 1995 - óta vezetem az ELTE Ruszisztikai Központot, 1998-1999-ben az ELTE Bölcsészettudományi Kar tudományos dékánhelyettesi tisztét töltöttem be, és 1998-2000 között tagja voltam az ELTE Doktori Tanácsának. 2000-től elnyertem a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat.

            Közel egy évtizedig szerkesztettem az Interpress Magazin történelmi rovatát, és az 1980-as évek második, 1990-es évek első felében kiterjedt könyvkiadói tevékenységet folytattam. Ez utóbbi minőségemben az 1980-as, 1990-es évek fordulóján betöltöttem a magyar könyvkiadók szakmai szervezete alelnöki funkcióját. Szerkesztem a Poszt-Szovjet Füzetek és a Ruszisztikai Könyvek sorozatot.

            Jelentős személyes eredményemnek tartom a történeti ruszisztika első hazai műhelyének megalapítását, először egy autonóm tudományos társaság, a Magyar Ruszisztikai Intézet, majd az ELTE önálló szervezeti egysége, a Ruszisztikai Központ formájában.

Az ELTE Ruszisztikai Központ mellett 2003-ban vezetésemmel létrejött az MTA Történeti Ruszisztikai Kutatócsoportja.

2005. augusztus 20-án „kiemelkedő oktatási és tudományos” tevékenységemért a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesültem. 2005. szeptember 2-án az Orosz Külügyminisztérium Nemzetközi Tudományos és Kulturális Együttműködési Központja a kulturális és tudományos együttműködés terén kifejtett munkásságomért emlékéremmel jutalmazott. 2005. december 21-én Putyin elnök Puskin-érmet adományozott „a kultúráink közötti közeledés és azok kölcsönös gazdagítása terén szerzett nagy érdemekért”. 2006. májusi közgyűlésén az Orosz Tudományos Akadémia díszdoktorának választott.

  

Budapest, 2006. július 2.

 


Publikációs Lista

A kandidátusi disszertációt megelőző időszakban:
Könyv:
IV. Iván értékelésének kérdéséhez (Bölcsészdoktori disszertáció). Budapest, 1980.
Cárok és kalandorok. A "zavaros időszak" története. Budapest, 1982, Kossuth
Az orosz történelem egyetemessége és különössége (bevezetés, válogatás, szerkesztés társszerzővel, elkülönülten). Budapest, 1982, ELTE ÁJK
Kljucsevije problemi szocialno-polityicseszkoj isztorii Rosszii vtoroj polovini XVI veka v russzkoj i szovjetszkoj isztoriografii (Kandidátusi disszertáció) Leningrád, 1984.

Tanulmányok:
K voproszu ob ocenke gyejatyelnosztyi Ivana Pereszvetova. In: Studia Slavica 1978/1-2. 55-80.
Rettegett Iván az újabb szovjet kutatások tükrében. In: Történelmi Szemle 1979/3-4, 592-604.
Ot Karamzina do Szolovjova. K voproszu evoljucii obraza Ivana IV v russzkoj isztoriografii In: Gedenkschrift Endre Arató, Annales Univ. Scient. Bud. Sectio Historica t. XXI, Budapest, 1981, 219-236.
Obraz Ivana IV v russzkoj isztoriografii vtoroj polovini XIX - nacsala XX vv. In: Annales Univ. Scient. Bud. Sectio Historica t. XXII, Budapest, 1982, 135-150.
IV. Iván alakja az orosz történetírásban. In: Századok 1982/1, 93-122.
Rettegett Iván személyisége. In: Világosság 1979/2, 112-119.
Borisz Godunov életpályája. In: Világosság 1980/4, 234-240.
Az orosz álcárok. In: Valóság 1982/1, 68-79.
Marx és a középkori Oroszország. In: Medvetánc 1982/1, 171-180.
A cári autokrácia történelmi, társadalmi alapjai. In: Medvetánc 1982/2-3, 49-72.
Az "orosz feudalizmus" historiográfiájának vázlata In: Világtörténet 1984/3.

Cikkek, recenziók, ismertetések, fordítás:
R. G. Szkrinnyikov: Rosszija poszle opricsnyini, L.,1975. In: Századok 1976/4.
Eizenstein Rettegett Iván-képe. In: Kritika, 1978/12.
Haladó cél - retrográd eszközök? In: Élet és Irodalom 1978. 38.sz.
I. Ja. Frojanov: Kijevszkaja Rusz, L., 1974. In: Acta Historica 1978/1-2.
R. G. Szkrinnyikov: Ivan Groznij, M.,1975. In: Századok 1978/2.
A. L. Arcihovszkij – L. V.Janyin: Novgorodszkije gramoti na beresztye, M.,1978. In: Századok 1979/2.
R. G. Szkrinnyikov: Borisz Godunov, M.,1978. In: Századok 1979/5.
Arató Endre: A nemzetiségi kérdés Nagy-Britanniában In: Népszabadság 1979.01.12.
Kelet-Európa fogalma (Beszélgetés Perényi Józseffel). In: Kritika 1979/4.
A kelet-európai "elmaradottságról"(Beszélgetés Ránki Györggyel). In: Kritika 1979/7.
Gibt es „Osteuropaer”.Gesprach mit dem Historiker György Ránki. In: Pannonia 1979/3.
Nemzeti, nemzetiségi lét Kelet-Európában (Beszélgetés Niederhauser Emillel) In: Kritika 1979/11.
Rettegett Iván. In: IPM 1979/2.
Az uglicsi rejtély. In: IPM 1979/7.
I. ál-Dmitrij. In: IPM 1979/8.
Petrodvorec. In: Élet és Tudomány 1979/14.
Novgorodi nyírfavitézek. In: Élet és Tudomány 1979/21.
A cár halála. In: Új Tükör 1980/46.
A beszélő nyírfa. In: Az Élet és Tudomány Kalendáriuma 1980, 293-299.
100 éve született Lukinich Imre. In: Egyetemi Lapok 1980/7.
L. V. Janyin: Nyírfakéreg levelek üzenete. In: Gondolat 1980, fordítás
A régi orosz kultúra népszerűsítéséért. In: Magyar Nemzet 1981/116.
Vaszilij Oszipovics Kljucsevszkij. In: Világtörténet 1981/4.
A bölcsészkarra felvételizők történelmi-politikai ismeretei, 1979. In: Tájékoztató, 1981/6, 175-195.
Perényi József (1915-1981). In: Egyetemi Lapok 1981/18.
In Memoriam József Perényi 1915-1981. In: Annales Univ.Scient.Bud. Sectio Historica t. XXII, Budapest, 1982.
Hamis cárok - igaz kozákok. In: IPM 1982/6.
Új szovjet mű az orosz nép honvédő harcáról. In: Népszabadság 1982/181.
I. Ja. Frojanov: Kijevszkaja Rusz. Ocserki szocialno-polityicseszkoj isztorii, L., 1980. In: Századok 1982/5.
Kelet és Nyugat. In: Magyar Nemzet 1983.03.13.
Világtörténet évszámokban. In: Népszabadság 1983.02.
A leningrádi történészműhely. In: Egyetemi Lapok 1983.03.14.
Úton az anarchizmus felé. In: Kritika 1983/12.
A kupec és a herceg. In: IPM 1984/2.
Egy cári hitves megpróbáltatásai. In: IPM jubileumi különszám 1984.
Orosz írók magyar szemmel. In: Népszabadság 1984.01.27.
Lomonoszov válogatott írásai. In: Szovjet Irodalom 1984/5.

A kandidátusi disszertációt követő időszakban:
Könyv:
Iván, a Félelmetes. Budapest, 1985, Gondolat, 332 l.
Koronás portrék (válogatás, szerkesztés). Budapest, 1987, Kozmosz Könyvek
Moszkóvia és a Nyugat. Budapest, 1988, Magvető, 252 l.
Hamis cárok. Budapest, 1988, Kozmosz Könyvek, 184 l.
Szürke eminenciások (válogatás, szerkesztés). Budapest, 1989, Kozmosz Könyvek
Furkósbottal Európába? I. Péter: érvek - ellenérvek (válogatás, szerkesztés, összekötő szöveg). Budapest, 1989, Új Géniusz, 344 l.
Durák (válogatott cikkek, tanulmányok) Budapest, 1995, Tegnap és Ma , 272 l.
Iván, a Félelmetes (2. kiadás). Budapest, 1996, Gondolat
A Moszkvai Oroszország története. Budapest, 1997, Magyar Ruszisztikai Intézet, 174 l.
Oroszország története (szerkesztés, társszerző, elkülönülten). Budapest, 1997, Maecenas, 692 l.
Meszto Rosszii v Jevrope/ The Place of Russia in Europe (szerkesztés, előszó) Ruszisztikai Könyvek V., Budapest, 1999, Magyar Ruszisztikai Intézet
A feudalizmus kori orosz történelem fő problémái az orosz történetírásban (akadémiai doktori disszertáció) 1999.
False Tsars. Center for Hungarian Studies and Publications, Nicholas Riasanovsky előszavával, New Jersey, 2000, 182 l.
"Moszkovija". Ocserki isztorii Moszkovszkovo goszudarsztva vtoroj polovini XV.- konca .XVII veka. Moszkva, 2000, Izdatyelsztvo Insztyituta Rosszijszkoj Isztorii RAN, 148 l.
Dokumentumok történeti ruszisztikánk tárgyköréből (előszó, társszerző). Poszt-Szovjet Füzetek XV., Budapest, 2000.
Magyar Századok I-X. (szerkesztő) Budapest, 1999-2000, Pannonica
IV. Iván és I. Péter utóélete. Budapest, 2001, Magyar Ruszisztikai Intézet, 256 l.
Meszto Rosszii V Jevrazii/ The Place of Russia in Eurasia /szerkesztés, előszó/, Ruszisztikai Könyvek IX., 2001, 356 l.
A Romanovok. (Niederhauser Emillel közösen) Budapest, 2002, Pannonica, 352 l.
Moszkovija: szpecifika razvitija/Muscovy: The Peculiarities of its Development (Ruszisztikai Könyvek XIII) Szerk.: Szvák Gy., Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest, 2003, 224 o.
Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Szerk.: Krausz T. , Szvák Gy., Pannonica, Budapest, 2003, 328 l.
IV. Iván – I. Péter (Jevgenyij Anyiszimovval közösen) Budapest, 2004, Pannonica, 328 l.
Novije napravlenyija i rezultati v ruszisztyike/New Directions and Results in Russistics (Ruszisztikai Könyvek XVI) Szerk.: Szvák Gy., Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest, 2005.
A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada/Dvenadcaty sztoletyij vengerszko-russzkih otnosenyij (szerk.. Szvák Gy.), Budapest, 2005.
A középkori orosz történelem forrásai (főszerk., előszó: Szvák Gy.), Budapest, 2005, 320 l.
Dve imperii – tri sztolici. Kulturno-isztoricseszkije paralleli i vzaimogyejsztvija v konce XIX- nacsale XX vv. (szerk., előszó: Szvák Gy.), Budapest, 2006, 148 l.

Tanulmányok:
Szovjetszkaja isztoriografija reform szeregyini XVI v. csaszty I. In: Annales Univ. Scient. Bud. Sectio Historicat.XXIV, Budapest, 1985, 217-236.
"Moszkóvia" és a Nyugat. In: Valóság 1986/9, 85-95.
Az orosz "hosszú" 16. század fejlődéslogikája. In: Világtörténet 1986/3-4, 63-98.
Voprosz isztoricseszkovo znacsenyija opricsnyini v szovjetszkoj isztoricseszkoj nauke. In: Studia Slavica 1987/1-4, 327-360.
Puskin, a történész. In: Szovjet Irodalom 1987/2, 135-141.
Concepts of "Russian Feudalism" in Russian Historiography. In: Hungaro-Slavica 1988, 203-220.
A messzi múlt jelenidejűsége. In: Szovjet Irodalom 1990/3
Az orosz "rövid" 17. század. In: Századok 1997/4, 857-894.
O nyekotorih metodologicseszkih problemah szintyeza v "Isztorijah Rosszii". In: Otyecsesztvennaja isztorija 1998/6, 90-93.
A középkori Oroszország helye Európában. In: Rubicon 1999/3
I. Péter alakja az orosz történetírásban. In: Századok 1999/5, 1047-1086.
Viták I. Péter reformjairól az orosz történetírásban. In: Világtörténet 1999/ősz-tél, 3-27.
Russzkij Szamszon? (K voproszu ob ocenke isztoricseszkoj roli Ivana IV). In: Otyecsesztvennaja isztorija 1999, No. 5., 174-180.
Meszto Rosszii v Jevrope v szrednyevekovje i rannyeje novoje vremja. In: Meszto Rosszii v Jevrope/ The Place of Russia in Europe, Ruszisztikai Könyvek V., Budapest, 1999, 36-41.
"Durno" li govority o "russzkom feodalizme"? K isztoriografii voprosza. In:Trudi Insztyituta Rosszijszkoj Isztorii pri Rosszijszkoj Akagyemii Nauk za 1997-1998 gg., vip. 2, 5-28, obszuzsgyenyije doklada, 28-55, Moszkva, 2000.
Az opricsnyina az új orosz történetírásban. In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére, főszerk. Gergely Jenő, Budapest, 2000, 585-594.
Petro „Persij” csi „Velikij”? In: Ivan Mazepa ta jogo doba, Uzsgorod, 2001, 8-12./
I. Péter értékelése az elmúlt évtized orosz historiográfiájában In: A történelem és a jog határán. Tanulmányok Kállay István születésének 70. évfordulójára, Budapest, 2001, 231-238./
Meszto Rosszii v Jevrazii /v Szrednyevekovje i rannyeje Novoje vremja/ In: Meszto Rosszii v Jevrazii/ The Place of Russia in Eurasia, Budapest, 2001, 20-27.
Oroszország helye Eurázsiában a közép- és kora újkorban In: Cirill és Metód pédáját követve… Tanulmánykötet H. Tóth Imre 70. születésnapjára, Szeged, 2002, 533-542.
Az első Romanovok személyiségvonásai In: Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Pannonica, Budapest, 2003, 256-261.
Escse raz ob isztoriografii carsztvovanyija Ivana Groznogo In: Moszkovija: szpecifika razvitija/Muscovy: The Peculiarities of its Development (Ruszisztikai Könyvek XIII), Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest, 2003, 69-75.
Iván és Péter In: 2000 2004/12, 59-62.
Dva naroda v Jevrope. In: Vengerszkoje korolevsztvo mezsdu dvumja imperijami. Moszkva, 2005
Vengerszkaja ruszisztyika v gyeszjatyiletyije szmeni rezsima In: Novije napravlenyija i rezultati v ruszisztyike/New Directions and Results in Russistics (Ruszisztikai Könyvek XVI) Szerk.: Szvák Gy., Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest, 2005,
A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada/Dvenadcaty sztoletyij vengerszko-russzkih otnosenyij In: A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada/Dvenadcaty sztoletyij vengerszko-russzkih otnosenyij (szerk.. Szvák Gy.), Budapest, 2005,
A rendszerváltó évtized magyar történeti ruszisztikája In: Világtörténet/ 2005 tavasz-nyár,104-111.
O rannyefeodalnom haraktyere Rosszii v nacsale Novogo vremenyi: k posztanovle voprosza In: Goszudarsztvennoszty, diplomatyija, kultura v Centralnoj i Vosztocsnoj Jevrope XI-XIII vekov, Moszkva, 2005, 52-58.
Az „orosz feudalizmus” a szovjet korszakban In: Kelet-Európa: történelem és sorsközösség. Palotás Emil 70. születésnapjára, Budapest, 2006, 285-300.
Kratkij ocserk isztorii vengerszko-russzkih otnosenyij In: Dve imperii – tri sztolici. Kulturno-isztoricseszkije paralleli i vzaimogyejsztvija v konce XIX- nacsale XX vv. (szerk., előszó: Szvák Gy.), Budapest, 2006, 9-18.

Cikkek, recenziók, ismertetések
:
Ősidők krónikája. In: IPM, 1985/6
Bábel álarcai. In: Valóság 1986/9, 111-114.
Aggályos kérdések I. Péterről (Levél Dmitrij Lihacsovnak, a leningrádi Puskin-házba). In: Élet és Irodalom 1986/19.
A népi hétköznapok története. In: Népszabadság 1986.10.09.
Le a szakállakkal! In: Háttér 13, 1986-1987/1.
A cár jobbkeze. Alekszandr Mensikov. In: IPM 1987/6.
Kaliforniában orosznak lenni. Levél Nicholas Riasanovskynak a Berkeley-i Egyetemre. In: Élet és Irodalom 1987.10.16.
Andrej Szaharov: A nagy atamán. In: Szovjet Irodalom 1988/2.
Megújuló szovjet történelemszemlélet. In: Népszabadság 1988.01.16.
Borisz Godunov portréjához. In: Élet és Tudomány 1988/31.
Az analfabéta akadémikus. In: Szürke eminenciások, Budapest,1989, 105-124.
Párhuzamos átalakítások. In: Élet és Irodalom 1989.09.01.
Hungarian publishing: caught between two worlds. In: Logos, Whurr Publishers, 1990, 38-40.
Félelmetes. In: Élet és Irodalom 1990.05.25.
Jelcin elnök és Nagy Péter cár. In: Magyar Hírlap 1993.11.25.
Előszó helyett. In: Jelcin és a jelcinizmus, Poszt-Szovjet Füzetek, Budapest, 1993.
Vmeszto pregyiszlovija. In: Jelcinscsina, Budapest, 1993, Vengerszkij Insztyitut Ruszisztyiki
Széttépett évszázad. In: Népszabadság 1995.05.15.
Egy tragikus kor és krónikása. In: R. G. Szkrinnyikov: Az orosz birodalom születése, Budapest, 1997, Maecenas
Prezigyent Borisz - Car Borisz. In: Konyec Jelcinscsini, Budapest, 1999, Vengerszkij Isztyitut Ruszisztyiki
Egy rettegő cár. In: Rubicon 1999/3
Font Márta: Oroszország, Ukrajna, Rusz. In: Századok 1999
A Romanov-dinasztia (Niederhauser Emillel közösen). In: Rubicon 2000/4
Zavaros idők krónikása. In: Andrej Szaharov: Az orosz történelem új terminológiája, Ruszisztikai Könyvek VII., Budapest, 2000, 5-7.
Két nép Európában. In: Élet és Irodalom, 49. évf. 7. szám
A. N. Szaharov: Rosszija: narod, pravityeli, civilizacija In: Otyecsesztvennaja Isztorija 2005/ 201-204 (M. G. Vandalkovszkajával közösen).
A. N. Szaharov: Rosszija: narod, pravityeli, civilizacija In: Századok, 2006/1, 258-262 (M. G. Vandalkovszkajával közösen).

2006-04-16



<<< vissza

  

No, megállj csak - egy kis ó-újév köszöntésre
2019-01-17
2019 első színes rendezvénye a Ruszisztikai Központban az orosz ó-újév köszöntése volt, ahol egy jelentős születésnapot is ünnepeltünk: 50 éve került bemutatásra a No, megállj csak! című rajzfilm első, kísérleti része.
Tovább >>>
Metodikai szombat 2019 január
2019-01-16
2019 első, orosztanároknak szóló metodikai szombatjára 2019. január 26-án 13 órától kerül sor a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központban.
Tovább >>>
50 éves az orosz Tom és Jerry
2019-01-08
Már 50 éves a No, megállj csak! című szovjet akció-rajzfilm sorozat. Gyertek, nézzünk meg együtt néhány epizódot január 14-én 17 órától!
Tovább >>>
Bensőséges évbúcsúztató rövidfilmek társaságában
2018-12-20

December 21-én délután négy órakor népes csoport gyűlt össze a Ruszisztikai Kabinetben, hogy egy munkával és élményekkel teli évet búcsúztassanak a 2017-18-as évek legjobb oroszországi rövidfilmjeinek társaságában.

Tovább >>>
Közművelődési expedíció helyszíne Budapest és a Ruszisztikai Központ
2018-12-17
Az "Oroszország – a lehetőségek hazája" című kelet-közép-európai pályázat 6 magyar győztese,  a szentpétervári Herzen Egyetem önkéntes központjának vezetői és két hallgatója, valamint a Pszkovi Egyetem négy diákja Budapestre érkezett, hogy négy, Szentpéterváron együtt eltöltött nap után itt folytassák expedíciójukat.
Tovább >>>