Az Alapítványról
Hírek, információk
Eszmecsere
2007 az Orosz Nyelv Éve
2005 Magyar-Orosz Kulturális Évad
PÁLYÁZATOK
Az alapítvány díjai
Hírek, információk

   
Főoldal > Az orosz nyelv a hazai közoktatásban
Az orosz nyelv a hazai közoktatásban



<<< vissza


Az alábbiakban közzétesszük Dancz Péter írását, aki az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola (Budapest) vezetőtanára és igazgatóhelyettese.  Várjuk véleményüket, hozzászólásaikat a russtudies@russtudies.hu címre! Különösen kíváncsiak lennénk orosz nyelvet oktató kollégák hozzászólásaira.
 
Észrevételek az orosz nyelv helyzetéről a magyarországi közoktatásban
 
Az orosz nyelv mint tantárgy helyzete 1989-ben a rendszerváltással összefüggésben gyökeresen megváltozott. Korábban az orosz mint egyetlen kötelezően oktatott idegen nyelv az egyik legnépszerűtlenebb tantárgy volt. Ebben a politikai motiváció mellett nagy szerepet játszott a nyelvoktatás igen alacsony hatékonysága, a kontraszelektált tanárok nagy aránya, módszertani felkészületlensége, az életidegen tankönyvek és segédanyagok. A nyelv kötelező jellegének megszűnése elvileg nagy távlatokat nyitott az orosztanárok és az oroszt második idegen nyelvként önként választó diákok előtt. Ugyanakkor az oroszul tanulók számának drasztikus csökkenése az aktív orosztanárok nagyobbik részének munkáját fölöslegessé tette, egzisztenciáját elbizonytalanította. (Nem véletlen, hogy még az igényes orosztanárok egy része is nagy kétkedéssel és ellenérzéssel fogadta az orosz nyelv kötelezőségének megszűnését, nem szívesen vett részt „átképzésen”.) A korábban megszokott állami támogatás megszűnt, a forgalomban lévő segédanyagok jelentős része a zúzdába került, még azokat sem adták ki újra, amelyek a 80-as évek megújulási tendenciáit követve már meg tudtak felelni a XX. század végi modern nyelvtanítás kihívásainak. A kezdeti várakozásokat, amelyek szerint a 90-es évek elejének gyors és jelentős visszaesése után az évtized végére az oroszul tanulni akarók száma jelentősen nőni fog, az élet nem igazolta. Ugyanakkor az immár motivált diákok oktatása azokban az iskolákban, ahol nem törölték el egy tollvonással végleg az orosztanítást, lehetőséget teremtett a színvonalasabb, eredményesebb oktatásra.
Saját tapasztalataim messze nem vágnak egybe az országos helyzettel, hiszen 26 éve az ország egyik legjobb egyetemi gyakorlóiskolájában vagyok orosz szakos vezetőtanár, s nálunk − már csak a tanárképzés követelményei miatt is − soha nem került szóba az orosz nyelv eltörlése. Ugyanakkor a tantestületben az orosztanárok száma pár év alatt kb. 70 %-kal csökkent (a többségben lévő nyugdíjas korú kollégák fokozatosan nyugállományba vonultak, bár egyetlen aktív korú pedagógusnak sem szűnt meg a munkája). A középiskolás diákoknak jelenleg mintegy 15 %-a tanul oroszul (ez messze felülmúlja az országos átlagot). Az általunk kidolgozott új helyi tantervben az orosz nyelv, akárcsak a német, francia és latin, második idegen nyelvként jelent meg, amelyet a diákok 9. évfolyamtól kezdve tanulhatnak heti 4-5 órában (ez is jóval magasabb az országos átlagnál). Kezdetben évfolyamonként két 8-12 fős, az utóbbi években évfolyamonként egy 15 fős csoportban tanítunk. A mi iskolánkban az orosztanításnak a rendszerváltás előtt is más volt az eredményessége, elfogadottsága, mint sok más középiskolában: nagyrészt kiváló tanárok tanították, akik − legalábbis a magas óraszámú tagozatokon, ill. fakultációkon − meg tudták szerettetni a nyelvet a tanítványaikkal. Országos versenyeken, állami nyelvvizsgákon mindig is nagyon sikeresen szerepeltek tanulóink. A 90-es évektől ez a tendencia tovább erősödött, ma már talán a legtöbb előkelő helyezést tudhatjuk magunkénak az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen oroszból az egész országban.
Emögött azonban a mai napig nem fedezhetőek fel a hatékony munkát segítő tananyagok és egyéb feltételek. Elsősorban a tanárok lelkiismeretességének, szakmai igényességének és önfeláldozásának köszönhető, ha manapság egy iskolában megfelelő színvonalon folyik az orosztanítás. Ez már csak azért is elkeserítő, mert éppen a jelenlegi körülmények között zárkózhatna fel végre a mi tantárgyunk a többi idegen nyelv mellé. Az alábbiakban csokorba gyűjtöm a jelentősebb nehézségeket: 
  1. Égető a tankönyvek, tanítási segédanyagok hiánya a magyarországi orosz nyelvoktatásban. Komoly, gyakran megoldhatatlan nehézséget okoz, hogy a középiskolás korosztály számára jelenleg csupán egyetlen nívós, nagy hatékonysággal használható kezdő tankönyv áll rendelkezésre (Ирина Осипова: Ключ), a középhaladó és haladó szintre viszont egyáltalán nem kapható nyelvkönyv. Az általános iskolai korosztály számára léteznek könyvek (pl. Dudics Pálné sorozata), de ebben a korosztályban gyakorlatilag elhanyagolható az oroszul tanulók száma Magyarországon. A Ключ folytatásának híján a tanárok kénytelenek régi könyvek (pl. a Здравствуйте sorozat) fekete-fehér fénymásolataiból tanítani, ami elfogadhatatlan! A nyelvtan tanításához a pár éve frissített Kosaras-féle Orosz nyelvtanon kívül csak egy feladatgyűjtemény kapható a boltokban (Vujovits-Dancz: Это надо знать), de ez is csak a morfológia tanításához használható. A 2005-ben bevezetett, az egész nyelvoktatási koncepció európai szellemű megújítását feltételező kétszintű érettségi vizsgára való felkészüléshez csak az Interneten található mintafeladatsorok és tanári kézikönyv (www.okm.hu) nyújt segítséget. Az oroszon kívül minden „nagyobb” idegen nyelvből megjelentek az új érettségire felkészítő kiadványok, feladatgyűjtemények, oroszból egyetlenegy sem. Hanganyagok is alig léteznek. A legsürgetőbb feladat tehát minél több színes és az új elvárásoknak és követelményeknek megfelelő tanítási segédanyag sürgős megjelentetése lenne! 
  1. A tanárok továbbképzése akadozik. A kétszintű érettségi vizsgáztatásra felkészítő tanfolyamot például csak két alkalommal szervezték meg, elsősorban anyagi okokból, a szervező intézmények (SuliNova, FPI) „profitorientáltsága” miatt: 12 fő jelentkezése esetén több alkalommal nem indították be a tanfolyamot, 20 fős létszámminimumra hivatkozva. (Ez oroszból gyakorlatilag teljesíthetetlen.) Több kolléga két éve vár arra, hogy részt vehessen továbbképzésen, de mindhiába. Szükség lenne ugyanakkor nem vizsgáztatásközpontú, hanem a mindennapi nyelvtanári munkát fejlesztő tanártovábbképzésekre is, ilyen sok éve nem indult. A tanárok kiutaztatása oroszországi nyelvi tréningre vagy továbbképzésre szintén nagyon fontos lenne.
  1. A diákok élő nyelvi környezettel való találkozása szinte megoldhatatlan. Oroszországi csereutakat szervezni szinte lehetetlen: az utazás sokkal drágább, mint Nyugat-Európa országaiba, és nagyon nehéz megfelelő oroszországi cserepartnert találni is. Jelentős anyagi támogatás, szponzor nélkül ez megoldhatatlan. 
  1. Nagyon kevés a lehetőség a kultúrtörténeti, országismereti jártasságok elmélyítésére, pedig éppen ez tenné élmény- és életszerűvé a nyelvtanulást. Beszerezhetetlenek pl. a szovjet és orosz filmművészet ebben a korosztályban vetíthető alkotásai orosz és magyar nyelvű DVD-ken. Nincsenek modernizált országismereti témájú kiadványok, könyvek. Mindez éppen azért nagy gond, mert a könyvpiacon csak egyetlen erre a területre is figyelmet fordító tankönyv van jelen (ld. 1. pont). 
  1. Aggályosnak tartom, hogy az előbb felsorolt nehézségek ellenére az oktatási kormányzat célja egyértelműen a tanulmányi versenyeknek a kétszintű érettségi vizsgákhoz való „felzárkóztatása”. Ez figyelmen kívül hagyja a vizsga és a verseny alapvető fogalmi és funkcióbeli különbségeit, máris érzékelhetően veszi el a diákok (és évtizedek óta lelkiismeretes versenyfelkészítő munkát végző tanáraik) kedvét a versenyeken való részvételtől. Az országban átlagosan heti 3 órában oroszul tanuló 11-es diákoknak esélyük nincs az emelt szintű érettségi követelményeit támasztó OKTV-n való sikeres szereplésre. Ez éppen a mostoha körülmények között is erőt adó legfontosabb tényezőtől, a motivációtól foszthatja meg az oroszul tanulókat. (Megjegyzem, ez nem csak az orosz nyelv problémája, más nyelvszakos kollégáim ugyanezen a véleményen vannak.) 
A fenti felsorolásban csak a legnagyobb gondokat említettem. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a megmaradt maroknyi aktív orosztanár minden akadály ellenére igyekszik a nyugati nyelvekéhez hasonlatos eredményeket produkálni, de erősen magára hagyatva érezheti magát. Mint vezetőtanár gyakran találkozom felkészült és lelkes hallgatókkal, mint a kétszintű érettségi vizsgáztatói továbbképzések egyik vezetője érzékeltem, hogy az országban van még néhány tehetséges és lelkiismeretes, a megújulásra nyitott szaktanár, tehát elsősorban nem a „személyi” feltételekkel van probléma. Ha a fent felsorolt gondokon enyhíteni lehetne, könnyen eljuthatnánk pl. az angol vagy német nyelv jelenlegi oktatási nívójára, legalábbis ami a működési feltételeket illeti. Hiszem, hogy ez a tanulási kedvet is növelné, a tanulói létszámot emelhetné. Ez pedig a XXI. század elején, amikor az idegen nyelvek beható ismerete szinte minden területen alapfeltétel, komoly eredmény lenne.
 
Budapest, 2007. március 24. 
                                                                      Dancz Péter
vezetőtanár, igazgatóhelyettes
ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Bp.



<<< vissza


  

VI. Szentpétervári Nemzetközi Kulturális Fórum
2017-11-20
2017. november 15–18. között került sor a VI. Szentpétervári Nemzetközi Kulturális Fórumra, az orosz kulturális élet központi eseményére.
Tovább >>>
Jákob lajtorjája
2017-11-12
2017. november 15-én 12 órakor kerekasztal beszélgetésre kerül sor a Ruszisztikai Központban Ljudmila Ulickaja "Jákob lajtorjája" című regényéről. A kerekasztal meghívott vendégei Gilbert Edit irodalomtörténész és Goretity József, a regény műfordítója. 
Tovább >>>
Kerekasztal beszélgetés Alekszandr Szumarokov születésének 300. évfordulója alkalmából
2017-11-12
November 8-án a Ruszisztikai Központ kerekasztal beszélgetést szervezett Alekszandr Petrovics Szumarokov orosz költő, drámaíró születésének 300. évfordulója alkalmából. Az eseményen az orosz színháztörténetet, Szumarokov életútját és költészetét három megközelítésben három izgalmas előadás mutatta be, a megjelentek bevonásával.
Tovább >>>
A nemzeti önmeghatározás az orosz irodalomban
2017-11-11
2017. november 15-én 10 órakor Julija Matvejeva irodalmár professzor (URFU, Jekatyerinburg) előadást tart "A nemzeti önmeghatározás változatai/változásai az orosz irodalomban" címmel, orosz nyelven, a Ruszisztikai Központban.
Tovább >>>
A Magyar Nemzeti Levéltár és a ruszisztika
2017-11-09
2017 november 8-án a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába tett látogatást a ruszisztika mesterszak két évfolyama. A diákságot Dr. Szabó Csaba, a levéltár főigazgatója és Fiziker Róbert főlevéltáros fogadta.
Tovább >>>