A Központról
Kutatás
Kiadványok
Oktatás
Akadémiai kutatóhely
Konferenciák
Elektronikus kiadványaink
Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság
Linkajánló
Rólunk írták
FORTOCSKA Galéria
Hírek, információk

   
Főoldal > Elektronikus kiadványaink
Elektronikus kiadványaink


Russian Studies in History in the 21st Century (Gyula Szvák Editor in Chief)










Sztálin és a szovjet vezetőség perspektíva-meghatározása 1945-ben
Krausz Tamás

Jelen tanulmány célja, hogy történeti módon villantsuk fel Sztálinnak, mint a győzelem egyik „kovácsának” pozícióját 1945-ben. Előrebocsátom az egyik végkövetkeztetést, az írás alapvető tézisét: Sztálint a háború alatt meginduló és az azt követő rendezés (1943-1946) során nem a társadalmi berendezkedés alapproblémái izgatták sem Kelet-Európában, sem az ázsiai térségben, sem a Közel-Keleten, hanem a Szovjetunió hatalmi érdekeinek érvényesítése. Nem a marxista-leninista ideológiai determinánsok és dogmák jegyében cselekedett, hanem az adott pillanat hatalmi exigenciái alapján. Igazi nagyhatalmi reálpolitikus volt, aki az ideológiát a hatalmi szükségletek puszta elemeként forgatta, úgy, ahogyan azt Lukács György annak idején klasszikus módon elemezte. Sztálin politikai gondolkodása, politikai nézetei, gyakran változtak, olykor hónapokon belül is más elképzelésekkel állt elő. Nem ritkán vett át egy-egy álláspontot partnereitől, hogy azután azt feladja, majd újra visszatérjen hozzá az erőviszonyok változásának vagy saját megváltozott érdekeinek a nyomása alatt. Így volt ez például Németország felosztását illetően, hogy közkeletű példánál maradjunk. Az új dokumentumok fényében mindaz egyre világosabb, hogy nem egyszer és mindenkorra kialakult kész nézetei voltak Európa felosztására, Kelet-Európa és a világ sorsára vonatkozóan. Annak ellenére vagy éppen azért nem, mert Sztálin jól ismerte a háborúk és a háborút követő békerendezések, regionális és világméretű felosztások történetét, amelyekről tudta, hogy évtizedes, sőt évszázados meggyökeresedett feltételek és tradíciók kifejeződései ugyan, jól tudta, hogy a választási lehetőségek bonyolult hálójába kerül a politikus és bizony a jobb és rosszabb alternatívák között nap mint nap kínálkozik választási lehetőség. Kelet-Európa „szovjetizálásának” konkrét felvetése és megvalósítása nem az 1945-ös, hanem az 1947-es „project” része és megnyilatkozása.

Itt letölthető a tanulmány

 



<<< vissza


  

Jubileumi interjú Szvák Gyula professzorral
2018-01-04
Szvák Gyula egyetemi tanár, az ELTE Történeti Ruszisztikai Tanszékének tanszékvezetője, az Orosz Tudományos Akadémia díszdoktora negyven éve az ELTE Bölcsészettudományi Karának oktatója. A kezdetekről és pályájának alakulásáról Csizmadia Anna beszélgetett vele.
Tovább >>>
Ünnepi évzárás a Ruszisztikán
2017-12-15
2017. december 13-án, kicsit talán szerencsétlen dátumon, de jó hangulatban és sok szerencse ígéretével zárták be az őszi szemesztert a ruszisztika oktatói, doktoranduszai és mesterszakos hallgatói.
Tovább >>>
Megvan 2017 legjobb oroszdolgozata
2017-12-12
2017. december 8-án tizenegyedik alkalommal került sor ünnepélyes keretek között Az Év Oroszdolgozata című pályázat eredményhirdetésére. Idén ismét az ELTE BTK patinás Szekfű Gyula Könyvtára adott helyszínt az eseménynek.
Tovább >>>
Az elmaradt alkotmányozás
2017-12-11
Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő izgalmas történeti tárgyú monográfiával lepte meg az értő olvasóközönséget "Az elmaradt alkotmányozás" címmel. A könyvet Szilágyi Ákos mutatja be 2017. december 15-én pénteken 16 órakor a Magvető Caféban.
Tovább >>>
Szabadság-szobortól Szabadság-szoborig
2017-12-07
2017. december 6-án Barta Szilvia és Szenyán László érdekes előadást tartott a Ruszisztikai Kabinetben, amelynek témája egy valóságshow alapú útiterv bemutatása volt, Budapesttől New Yorkig tart és keresztül vezet Oroszországon.
Tovább >>>