A Központról
Kutatás
Kiadványok
Oktatás
Akadémiai kutatóhely
Konferenciák
Elektronikus kiadványaink
Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság
Linkajánló
Rólunk írták
FORTOCSKA Galéria
Hírek, információk

   
Főoldal > Elektronikus kiadványaink
Elektronikus kiadványaink


Russian Studies in History in the 21st Century (Gyula Szvák Editor in Chief)


The Centenary of the 1917 Russian Revolution(s): its Significance in World History (Tamás Krausz Editor in Chief)



Sztálin és a szovjet vezetőség perspektíva-meghatározása 1945-ben
Krausz Tamás

Jelen tanulmány célja, hogy történeti módon villantsuk fel Sztálinnak, mint a győzelem egyik „kovácsának” pozícióját 1945-ben. Előrebocsátom az egyik végkövetkeztetést, az írás alapvető tézisét: Sztálint a háború alatt meginduló és az azt követő rendezés (1943-1946) során nem a társadalmi berendezkedés alapproblémái izgatták sem Kelet-Európában, sem az ázsiai térségben, sem a Közel-Keleten, hanem a Szovjetunió hatalmi érdekeinek érvényesítése. Nem a marxista-leninista ideológiai determinánsok és dogmák jegyében cselekedett, hanem az adott pillanat hatalmi exigenciái alapján. Igazi nagyhatalmi reálpolitikus volt, aki az ideológiát a hatalmi szükségletek puszta elemeként forgatta, úgy, ahogyan azt Lukács György annak idején klasszikus módon elemezte. Sztálin politikai gondolkodása, politikai nézetei, gyakran változtak, olykor hónapokon belül is más elképzelésekkel állt elő. Nem ritkán vett át egy-egy álláspontot partnereitől, hogy azután azt feladja, majd újra visszatérjen hozzá az erőviszonyok változásának vagy saját megváltozott érdekeinek a nyomása alatt. Így volt ez például Németország felosztását illetően, hogy közkeletű példánál maradjunk. Az új dokumentumok fényében mindaz egyre világosabb, hogy nem egyszer és mindenkorra kialakult kész nézetei voltak Európa felosztására, Kelet-Európa és a világ sorsára vonatkozóan. Annak ellenére vagy éppen azért nem, mert Sztálin jól ismerte a háborúk és a háborút követő békerendezések, regionális és világméretű felosztások történetét, amelyekről tudta, hogy évtizedes, sőt évszázados meggyökeresedett feltételek és tradíciók kifejeződései ugyan, jól tudta, hogy a választási lehetőségek bonyolult hálójába kerül a politikus és bizony a jobb és rosszabb alternatívák között nap mint nap kínálkozik választási lehetőség. Kelet-Európa „szovjetizálásának” konkrét felvetése és megvalósítása nem az 1945-ös, hanem az 1947-es „project” része és megnyilatkozása.

Itt letölthető a tanulmány

 



<<< vissza


  

A BASEES 2019-es cambridge-i konferenciáján a Ruszisztikai Központ egy teljes panellal képviseltette magát
2019-04-17

2019. április 12–14-én került sor a brit szlavisták társaságának idei éves nemzetközi konferenciájára, hagyományosan Cambridge-ben. Az ELTE Ruszisztikai Központjának kutatói és a ruszisztikai doktori program két doktorandusza által összeállított szekció a személyes és a nyilvános identitások szövevényét vizsgálta különböző történelmi kontextusokban, különböző forrástípusok tükrében.

Tovább >>>
Nagy helyesírási verseny orosz nyelvből
2019-04-15
2019. április 13-án szombaton lezajlott az egész világon ugyanabban az időpontban megrendezésre kerülő orosz helyesírási verseny. Idén 16. alkalommal rendezte meg az akciót az Orosz Föderáció, mintegy 150 helyszínen, a világ 81 országában.
Tovább >>>
A halott ember levelei
2019-04-11
2019. április 17-én 18 órától "A halott ember levelei" című film vetítésével folytatódik a Ruszisztikai Filmklub. Igazi filmcsemegével lesz dolgunk. Minden érdeklődőt várunk!
Tovább >>>
A magyar-orosz űrkutatási együttműködésről az Űrhajózás Világnapján
2019-04-10

2019. április 6-án délelőtt 10-kor a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság és az ELTE Ruszisztikai Központja közösen emlékezett meg az Űrhajózás Világnapjáról. Stílszerűen a magyar-orosz űrkutatási együttműködésről hallhatunk két előadást is, méghozzá igazi űrkutatóktól.

Tovább >>>
Orosztanulást segítő telefonos applikációk turnéja a Visegrádi Országokban
2019-04-09
2019 április első hetében a moszkvai székhelyű „Prodvizsenyije” non-profit alapítvány végiglátogatta Kelet-Közép-Európa négy országát és 12 helyen tartott oktatásmódszertani szemináriumokat, ahol bemutatták saját fejlesztésű, orosztanulást segítő telefonos applikációikat.
Tovább >>>