A Központról
Kutatás
Kiadványok
Oktatás
Akadémiai kutatóhely
Konferenciák
Elektronikus kiadványaink
Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság
Linkajánló
Rólunk írták
FORTOCSKA Galéria
Hírek, információk

   
Főoldal > Elektronikus kiadványaink
Elektronikus kiadványaink


Russian Studies in History in the 21st Century (Gyula Szvák Editor in Chief)


The Centenary of the 1917 Russian Revolution(s): its Significance in World History (Tamás Krausz Editor in Chief)



Sztálin és a szovjet vezetőség perspektíva-meghatározása 1945-ben
Krausz Tamás

Jelen tanulmány célja, hogy történeti módon villantsuk fel Sztálinnak, mint a győzelem egyik „kovácsának” pozícióját 1945-ben. Előrebocsátom az egyik végkövetkeztetést, az írás alapvető tézisét: Sztálint a háború alatt meginduló és az azt követő rendezés (1943-1946) során nem a társadalmi berendezkedés alapproblémái izgatták sem Kelet-Európában, sem az ázsiai térségben, sem a Közel-Keleten, hanem a Szovjetunió hatalmi érdekeinek érvényesítése. Nem a marxista-leninista ideológiai determinánsok és dogmák jegyében cselekedett, hanem az adott pillanat hatalmi exigenciái alapján. Igazi nagyhatalmi reálpolitikus volt, aki az ideológiát a hatalmi szükségletek puszta elemeként forgatta, úgy, ahogyan azt Lukács György annak idején klasszikus módon elemezte. Sztálin politikai gondolkodása, politikai nézetei, gyakran változtak, olykor hónapokon belül is más elképzelésekkel állt elő. Nem ritkán vett át egy-egy álláspontot partnereitől, hogy azután azt feladja, majd újra visszatérjen hozzá az erőviszonyok változásának vagy saját megváltozott érdekeinek a nyomása alatt. Így volt ez például Németország felosztását illetően, hogy közkeletű példánál maradjunk. Az új dokumentumok fényében mindaz egyre világosabb, hogy nem egyszer és mindenkorra kialakult kész nézetei voltak Európa felosztására, Kelet-Európa és a világ sorsára vonatkozóan. Annak ellenére vagy éppen azért nem, mert Sztálin jól ismerte a háborúk és a háborút követő békerendezések, regionális és világméretű felosztások történetét, amelyekről tudta, hogy évtizedes, sőt évszázados meggyökeresedett feltételek és tradíciók kifejeződései ugyan, jól tudta, hogy a választási lehetőségek bonyolult hálójába kerül a politikus és bizony a jobb és rosszabb alternatívák között nap mint nap kínálkozik választási lehetőség. Kelet-Európa „szovjetizálásának” konkrét felvetése és megvalósítása nem az 1945-ös, hanem az 1947-es „project” része és megnyilatkozása.

Itt letölthető a tanulmány

 



<<< vissza


  

Könyvbemutató az 1917-es oroszországi forradalmak 101. évfordulóján
2018-10-17
2018. október 25-én 14 órakor könyvbemutató lesz az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék könyvtárában. Bemutatásra kerül az 1917-es oroszországi forradalmak 100. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi történeti ruszisztikai konferencia előadásaiból szerkesztett kötet, a Ruszisztikai Könyvek XLV. tagja.
Tovább >>>
Alekszandr Szolzsenyicinre emlékezve
2018-10-17
A Nobel-díjas író, Alekszandr Szolzsenyicin idén decemberben töltené be 100. életévét. Ebből az alkalomból október 11-én a Magyar–Orosz Művelődési és Baráti Társaság megemlékezést rendezett a Nemzetek Házában.
Tovább >>>
Az orosz udvari filmművészet európai értékei
2018-10-15
2018. október 25-én 16 órától a Magyar–Orosz Művelődési és Baráti Társaság és a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ közös rendezvényeként Geréb Anna filmesztéta tart előadást az ELTE BTK Szekfű Gyula Könyvtárban.
Tovább >>>
A kétéltű ember
2018-10-10
Október 24-én szerdán 18 órakor folytatódik a "Fantasztikum a szovjet filmművészetben" című sorozat "A kétéltű ember" című 1961-es alkotás vetítésével. Minden érdeklődőt várunk!
Tovább >>>
Egy csipet oroszországi történettudomány – Julia Ruszina előadásai a Ruszisztikai Központban
2018-10-02
2018. szeptember 26. és 28. között az ELTE Tudományos Tanácsa támogatásának köszönhetően három előadással örvendeztette meg az ELTE BTK és a Ruszisztikai Központ vendégeit az Uráli Föderatív Egyetem docense, Julia Ruszina.
Tovább >>>