A Központról
Kutatás
Kiadványok
Oktatás
Akadémiai kutatóhely
Konferenciák
Elektronikus kiadványaink
Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság
Linkajánló
Rólunk írták
FORTOCSKA Galéria
Hírek, információk

   
Főoldal > Elektronikus kiadványaink
Elektronikus kiadványaink


Russian Studies in History in the 21st Century (Gyula Szvák Editor in Chief)










Sztálin és a szovjet vezetőség perspektíva-meghatározása 1945-ben
Krausz Tamás

Jelen tanulmány célja, hogy történeti módon villantsuk fel Sztálinnak, mint a győzelem egyik „kovácsának” pozícióját 1945-ben. Előrebocsátom az egyik végkövetkeztetést, az írás alapvető tézisét: Sztálint a háború alatt meginduló és az azt követő rendezés (1943-1946) során nem a társadalmi berendezkedés alapproblémái izgatták sem Kelet-Európában, sem az ázsiai térségben, sem a Közel-Keleten, hanem a Szovjetunió hatalmi érdekeinek érvényesítése. Nem a marxista-leninista ideológiai determinánsok és dogmák jegyében cselekedett, hanem az adott pillanat hatalmi exigenciái alapján. Igazi nagyhatalmi reálpolitikus volt, aki az ideológiát a hatalmi szükségletek puszta elemeként forgatta, úgy, ahogyan azt Lukács György annak idején klasszikus módon elemezte. Sztálin politikai gondolkodása, politikai nézetei, gyakran változtak, olykor hónapokon belül is más elképzelésekkel állt elő. Nem ritkán vett át egy-egy álláspontot partnereitől, hogy azután azt feladja, majd újra visszatérjen hozzá az erőviszonyok változásának vagy saját megváltozott érdekeinek a nyomása alatt. Így volt ez például Németország felosztását illetően, hogy közkeletű példánál maradjunk. Az új dokumentumok fényében mindaz egyre világosabb, hogy nem egyszer és mindenkorra kialakult kész nézetei voltak Európa felosztására, Kelet-Európa és a világ sorsára vonatkozóan. Annak ellenére vagy éppen azért nem, mert Sztálin jól ismerte a háborúk és a háborút követő békerendezések, regionális és világméretű felosztások történetét, amelyekről tudta, hogy évtizedes, sőt évszázados meggyökeresedett feltételek és tradíciók kifejeződései ugyan, jól tudta, hogy a választási lehetőségek bonyolult hálójába kerül a politikus és bizony a jobb és rosszabb alternatívák között nap mint nap kínálkozik választási lehetőség. Kelet-Európa „szovjetizálásának” konkrét felvetése és megvalósítása nem az 1945-ös, hanem az 1947-es „project” része és megnyilatkozása.

Itt letölthető a tanulmány

 



<<< vissza


  

125 éve született Marina Cvetajeva költőnő
2017-10-13
2017. október 9-én és 12-én a Ruszisztikai Központban megemlékezések zajlottak Marina Cvetajeva költőnő születésének 125. évfordulója alkalmából.
Tovább >>>
Filmklub a Ruszisztikán 1917 centenáriumában
2017-10-12
2017 őszén három filmet ajánlunk a filmtörténeti érdekességeket kedvelők figyelmébe. Ezek a játékfilmek észak-amerikai nézőpontból reflektálnak az 1917-es oroszországi sorsfordító eseményekre.
Tovább >>>
Látogatás az Orosz Kulturális Központba
2017-10-06
2017. október 4-én ellátogattunk az Orosz Kulturális Központba, ahol többek között gyakornoki lehetőségekről, oroszországi ösztöndíjakról hallhattunk, és megtekinthettünk az éppen aktuális fotókiállítást.
Tovább >>>
Megjelent a negyvenharmadik ruszisztikai könyv
2017-10-05
Már majdnem fél száz tagból áll a Ruszisztikai Könyvek sorozata. A legfrissebb, a 43. kötet Kemény László monográfiája, amely meglepetésként robbant a Ruszisztikai Központ Kutatók Éjszakáján tartott rendezvényén.
Tovább >>>
Flow a Kutatók Éjszakáján a Ruszisztikai Központban
2017-10-04
Magával ragadó volt a Bábeli Október áramlása szeptember 29-én az ELTE BTK Ruszisztikai Központban.
Tovább >>>