A Központról
Kutatás
Kiadványok
Oktatás
Akadémiai kutatóhely
Konferenciák
Elektronikus kiadványaink
Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság
Linkajánló
Rólunk írták
FORTOCSKA Galéria
Hírek, információk

   
Főoldal > Elektronikus kiadványaink
Elektronikus kiadványaink


Russian Studies in History in the 21st Century (Gyula Szvák Editor in Chief)










Sztálin és a szovjet vezetőség perspektíva-meghatározása 1945-ben
Krausz Tamás

Jelen tanulmány célja, hogy történeti módon villantsuk fel Sztálinnak, mint a győzelem egyik „kovácsának” pozícióját 1945-ben. Előrebocsátom az egyik végkövetkeztetést, az írás alapvető tézisét: Sztálint a háború alatt meginduló és az azt követő rendezés (1943-1946) során nem a társadalmi berendezkedés alapproblémái izgatták sem Kelet-Európában, sem az ázsiai térségben, sem a Közel-Keleten, hanem a Szovjetunió hatalmi érdekeinek érvényesítése. Nem a marxista-leninista ideológiai determinánsok és dogmák jegyében cselekedett, hanem az adott pillanat hatalmi exigenciái alapján. Igazi nagyhatalmi reálpolitikus volt, aki az ideológiát a hatalmi szükségletek puszta elemeként forgatta, úgy, ahogyan azt Lukács György annak idején klasszikus módon elemezte. Sztálin politikai gondolkodása, politikai nézetei, gyakran változtak, olykor hónapokon belül is más elképzelésekkel állt elő. Nem ritkán vett át egy-egy álláspontot partnereitől, hogy azután azt feladja, majd újra visszatérjen hozzá az erőviszonyok változásának vagy saját megváltozott érdekeinek a nyomása alatt. Így volt ez például Németország felosztását illetően, hogy közkeletű példánál maradjunk. Az új dokumentumok fényében mindaz egyre világosabb, hogy nem egyszer és mindenkorra kialakult kész nézetei voltak Európa felosztására, Kelet-Európa és a világ sorsára vonatkozóan. Annak ellenére vagy éppen azért nem, mert Sztálin jól ismerte a háborúk és a háborút követő békerendezések, regionális és világméretű felosztások történetét, amelyekről tudta, hogy évtizedes, sőt évszázados meggyökeresedett feltételek és tradíciók kifejeződései ugyan, jól tudta, hogy a választási lehetőségek bonyolult hálójába kerül a politikus és bizony a jobb és rosszabb alternatívák között nap mint nap kínálkozik választási lehetőség. Kelet-Európa „szovjetizálásának” konkrét felvetése és megvalósítása nem az 1945-ös, hanem az 1947-es „project” része és megnyilatkozása.

Itt letölthető a tanulmány

 



<<< vissza


  

Az orosz emigráció hullámai a 20. században
2018-04-17
Dr. Schiller Erzsébet irodalomtörténész nagy sikerű előadást tartott a Ruszisztikai Központban az orosz emigráció 20. századi hullámairól, sajátosságairól, jelentőségéről, érdekességeiről.
Tovább >>>
A nagy tollbamondás
2018-04-16
Oroszország idén tizenötödik alkalommal rendezte meg "A nagy tollbamondás" elnevezésű, világra szóló helyesírási versenyét. Idén először Magyarországon is meg lehetett írni a tollbamondást, a világ több mint száz különböző helyszínével egyetemben 2018. április 14-én 13 órakor.
 
Tovább >>>
A kultúrák közötti párbeszéd csatornái
2018-04-13
2018. április 13. pénteki napra esett, de ez  nem feltétlenül jelent balszerencsét. Sőt! A Ruszisztikai Központban például izgalmas kulturális eszmecserére került sor 19 vendég részvételével négy országból, 15 városból.
Tovább >>>
A mai orosz nyelv és oktatásának kihívásai
2018-04-06
2018. május 25–26-án a Budapesti Orosz Kulturális Központ és az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központja szervezésében tudományos-módszertani konferenciára kerül sor az Orosz Kulturális Központban.
Tovább >>>
Ilyenek voltunk, ilyenek maradtunk - Szőke Katalin emlékére
2018-04-04
Dr. Szőke Katalin egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem professzora 2011-ben elnyerte Az Év Ruszistájának járó Lihacsov díjat. Az ünnepélyes díjátadáson egykori tanára, Dr. Han Anna laudálta Dr. Szőke Katalint. Álljon itt a szöveg az idő előtt elhunyt kitűnő ruszista emlékére.
Tovább >>>