A Központról
Kutatás
Kiadványok
Oktatás
Akadémiai kutatóhely
    Kutatási terv 2002-2006
    Eredmények
    Kutatási terv 2007-2011
    A tagokról röviden
    Kutatási terv 2012–2016
    Kilenc év után megszűnt a kutatócsoport
Konferenciák
Elektronikus kiadványaink
Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság
Linkajánló
Rólunk írták
FORTOCSKA Galéria
Hírek, információk

   
Főoldal > Kutatási terv 2007-2011
Kutatási terv 2007-2011

 RÉSZLETES KUTATÁSI TERV

Állam és nemzet: az orosz és kelet-európai hatalmi doktrínák a nemzeti-kulturális sajátosságok kontextusában a 10.-20. században (források és historiográfia)

 A nemzet (és az állam) történelmi szerepének 1989 utáni ismételt felértékelődése mellett nem mehet el szó nélkül a történettudomány. A jellegzetesen 19. századi történelmi jelenség 20. század végi, 21. század eleji reneszánsza mély történelmi elemzést igényel – amely azonban nem végezhető el csupán a 19. századi, alapvetően rankei metodológia alapján. Lehetőség szerint minél több új forrás bevonásával kell a történelmi analízist elvégezni, a roppant nagy történelmi anyag azonban szükségessé teszi historiográfiai alapkutatások folytatását is. Az első lépés mindezek mellett is a nemzet, az állam, a nemzetállam problematikájának olyan aspektusra szűkítése, amely részint meggátolja a “parttalan” kutatásokat, másrészt relevanciája okán felvillanthatja a részben az egészt. Ilyen nézőpont lehet az állam önreflexiós mechanizmusa: a hatalomnak magamagáról vallott nézetrendszere, amely, persze, nem önmagában áll, hanem abban a széles értelemben vett kulturális közegben, amelynek az egyes nemzetek legdöntőbb sajátosságaikat köszönhetik.

Jellegzetesen eszmetörténeti kérdéskörről van tehát szó, amelyet a társdiszciplínák bevonásával lehetséges a legsokoldalúbban körbe járni. Művészettörténet, irodalomtörténet, kultúrtörténet, egyháztörténet segítheti az ideológiatörténeti probléma megközelítési és tematikai bővítését. S mindezt az egyetemes történeten belül, forrásfeltáró és historiográfiai leíró módszerrel. A tervezett kutatás így egyszerre interdiszciplináris és összehasonlító jellegű, ugyanis egy nagy régió különböző kultúráin belül keletkezett elméleteket kísérel meg egymás mellé állítani, egy hosszú időszeleten – ezer éven – belül.

Mivel a kutatni kívánt történelmi probléma még ebben a formájában is monumentális, az alábbiakban ismertetjük azokat a csomópontokat, amelyeket a kutatás prioritásaiként kezelünk:

 

A keleti szláv államalapítás problematikája a kortársak és az utódok diskurzusaiban (a Kijevi Rusz kora) (Témafelelős: Font Márta)
2007:
·A „normann kérdés” az orosz és a szovjet historiográfiában
· A normannok szerepe a keleti szlávok korai történelmében skandináv, óorosz, nyugat-európai, bizánci, és arab források tükrében. Forráskiadás
2007-08:
·Az "Öskrónika" szövegkritikai vizsgálata
2008:
·A középkori keleti szláv történelem premongol korszakának forrásai I.
· A nagyfejedelmi titulatúra változásai és a politikai berendezkedés jellegzetességeinek összefüggései Kijevi Rusz korában 
2009:
·A középkori keleti szláv történelem premongol korszakának forrásai II.
2011:
· Az egyház szerepe a Rusz fejedelmi-dinasztikus hatalomgyakorlásának eszmei megalapozásában (fejedelmi portrék, életrajzok, legendák az évkönyvekben)
 
A moszkvai állam létrejötte, megerősödésének folyamata és az egyház és állam fejlődése a 14-15. században(Témafelelős: Font Márta)
2007:
·Az autokefál egyház. A „Moszkva – harmadik Róma” elmélet ideológiai megalapozása a legújabb irodalom és viták tükrében.
·Fogalomtár összeállítása a középkori orosz ortodox egyház történetének tanulmányozásához
2008:
·A latin és az ortodox kereszténység határa Kelet-Európában
2009:
·Moszkva és Tver küzdelme az északkeleti Rusz feletti hegemóniáért a 14-15. században
2010:
·Az „orosz földek gyűjtése” a diplomáciai adatok tükrében
2011:
·Fejedelmi és bojár családok: elitvizsgálat az ideológia és valóság tükrében
Kitekintés:
2010: A Kijevi Rusz hagyomány továbbélése a nyugat felé orientálódó területeken: Ukrajna és Belorusszia középkori gyökerei (Témafelelős: Font Márta)
 
Külpolitika, ideológia és propaganda a kora újkori Kelet-Európában (a Moszkvai Állam kora) (Témafelelős: Sashalmi Endre)
2007:
·A moszkvai állam külpolitikája a közép-európai térség vonatkozásában a 15. század végén – 16. század elején
2009:
·A közvélekedés befolyásolására tett kísérletek a 16. század végi Kelet-Európában: Báthori lengyel-litván uralkodó és IV. Iván cár háborújának propagandakampánya
2010:
·A „hitvédelem” programja a 17. századi orosz birodalmi identitás formálásában és a külpolitikai törekvések szolgálatában
 
A Bizáncból örökölt középkori államfelfogás, és a tradicionális középkori orosz gondolkodás, világkép változása a Nagy Péter uralkodása előtti évszázadokban. (Témafelelős: Filippov Szergej)
2007:
·Vallási küzdelmek Oroszországban a 17. század közepén. Az orosz vallásosság sajátosságai, monográfia
·A 17. századi vallási küzdelmek historiográfiája
·Egyházi szláv nyelvű hitvédő irodalom a Kárpát-medencében. Szapolyai János és az athoszi szerzetesek között 1533-1534-ben zajló szláv nyelvű levelezés új, kritikai kiadásának előkészítése. A középkori orosz képteológia és forrásai.
2008:
·Egyházi szláv nyelvű hitvédő irodalom a Kárpát-medencében. Oroszvégesi Mihály 17. századi hitvédő munkái. A 16. századi moszkvai hitvédő irodalom, gyökerei és kölcsönhatásai
2009:
·Szerb és román egyházi szláv nyelvű hitvédő munkák. Forrásfeltárás. A Szentháromság ikonográfiája a Kárpát-medencében, 16-18. század
 
Az autokrácia és az orosz hatalmi doktrínák a kora újkori-, újkori Oroszországban (Témafelelős: Szvák Gyula)
2007:
·Állam, hatalom, ideológia (Tanulmányok az orosz történelem sajátosságairól)
·Az autokrácia fogalma és változása (16-19. század)
·Az újkori orosz történelem forrásai (szöveggyűjtemény)
·A hatalmi doktrínákat kísérő/támogató vagy éppen opponáló politikai/kulturális mítoszok és azok működése
2008:
·Az első történelmi toposzok kialakulása és azok további sorsa
·A lakosság körében elterjedt sztereotip elképzelések a legitim és illegitim hatalomról
·Abirodalmi terjeszkedés ideológiai alátámasztása a 19. századig
·Az orosz államfejlődés vázlata 1456-1725 (monográfia)
2009:
·A hatalmi doktrínákat közvetítő/terjesztő állami ceremóniák, szimbolika és egyházi szertartások a 19. század első felében
2010:
·A hatalmi koncepciókat megtestesítő állami intézményrendszer
2011:
·Hatalmi elméletek nemzetközi összehasonlító vizsgálata
 
Tradíció és modernizáció kérdései az orosz társadalmi-politikai gondolkodásban és a kormányzati politikában (Témafelelős: Bodnár Erzsébet)
2007-08:
·Tradíció és modernizáció kérdései az orosz társadalmi-politikai gondolkodásban és a kormányzati politikában a 19. század első felében
2008:
·A 18-19. századi orosz hatalmi politika elvei és lehetőségei az európai ügyekben és a keleti kérdésben
 
Orosz liberális hatalmi doktrínák a 19. század végén, 20. század elején (Témafelelős: Sz. Bíró Zoltán)
2009:
·Orosz liberális hatalmi doktrínák a 19. század végén, 20. század elején
 
Nemzet és állam: a kultúra mint a hatalom önreflexiója a szovjet korszakban a párt és az állam központi intézményeinek levéltáraiban található dokumentumok tükrében (Témafelelős: Pölöskei Ferenc és Krausz Tamás)
2007:
·A szovjet és a kelet-európai film 1945-től 1982-ig. (Dokumentumgyűjtemény összeállítása)
· Egy író és egy festő művészi világképének tipológiai párhuzamai a 20. század első felében a Szovjetunióban
2008:
·A szovjet és a kelet-európai film 1945-töl 1989-91-ig. (Historiográfiai szöveggyűjtemény összeállítása)
· A kiállítás mint művészeti-társadalmi jelenség a 20. század elején
2009:
·A szovjet kultúra fogalma, 1: A „proletkulttól” a „szocialista realizmusig”. Irodalom, képzőművészet, színház, film. (Dokumentumgyűjtemény összeállítása)
· Párthatározatok a „megfelelő” műalkotás kritériumairól. A cenzúra és az alkotói folyamat viszonyának lehetséges változatai. (Dokumentumgyűjtemény összeállítása)
2010:
·A szovjet kultúra fogalma, 2: Az „olvadástól” a nyolcvanas évek végéig. Irodalom, képzőművészet, színház, film. (Dokumentumgyűjtemény összeállítása)
· A felsőfokú művészeti oktatás átszervezése. Idealizmus és tömegtermelési stratégiák összefonódása. (Dokumentumgyűjtemény összeállítása)
2011:
·A szovjet kultúra fogalma, 3: 1918-1989. Irodalom, képzőművészet, színház, film. (Historiográfiai szöveggyűjtemény összeállítása)
·Internacionalizmus és szovjet hatalmi érdekek a szovjet ideológiában – a Kominterntől a „Brezsnyev-doktrínáig”
Kitekintés:
2010: A jugoszlávizmus mint államhatalmi ideológia – historiográfiai áttekintés (Témafelelős: Juhász József)

A fentiekből kiderülő módon a kutatás törzs részét az orosz hatalmi felfogások alkotják, ám feldolgozásuk jelentős részben az egykorú nyugati- és kelet-európai jelenségekkel való összehasonlítás módszerével történik. Néhány kiváltképpen fontos kelet-európai problémát azonban – mintegy kitekintésképpen – külön is megvizsgálandónak tartottunk, s ezzel néhány új, jövőbeni kutatási irányt is felvázoltunk. A tágabb kelet-európai összehasonlító vizsgálatokban mindig figyelemmel kísérjük a megfelelő magyar jelenségeket: reflektálni kívánunk az egyezésekre és eltérésekre. A kutatás nem direkt módon irányul a magyar szellem- és ideológiatörténet egyes kérdéseire, de azok a komparatív módszer egyik viszonyítási pontjául szolgálnak. Ily módon az orosz és kelet-európai hatalmi ideológiák és kulturális környezetük feltárása hozzájárul a hasonló magyar történelmi jelenségek egyetemes történeti beágyazásához, sokoldalú jellemzéséhez.

A kutatás jelentős részben az MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoportjának a 2003-2006 közötti időszakban elért eredményeire alapoz, és azokat kísérli meg továbbfejleszteni. E négy éves kutatás még nem zárult le, tehát korai lenne értékelni. Már most világos azonban, hogy jelentősen hozzá járult a magyar történeti ruszisztikai kutatások infrastrukturális feltételeinek megalapozásához és néhány releváns mű megszületéséhez, amelyek a magyar historiográfia régi adósságait törlesztették (Vö. A középkori orosz történelem forrásai (szerk.: Szili Sándor) Budapest, 2005, Pannonica; A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada (szerk.: Szvák Gyula) Budapest, 2005; “Novije napravlenyija i rezultati v ruszisztyike/New Directions and Results in Russistics”, Budapest, 2005.). Számos nemzetközi konferencia társrendezőjeként és résztvevőjeként ugyanakkor jelentékenyen segítette a magyar ruszisztikai nemzetközi tekintélyének növelését, miközben a magyarországi kutatóhelyek közötti együttműködés, párbeszéd koordinációs központja is volt.

Fenti feladatvállalásait természetesen csak az ELTE Ruszisztikai Központjának szakmai bázisán tudta megvalósítani. A Ruszisztikai Központ – először egy önkéntes tudományos társulás formájában, majd 1995-től az ELTE önálló szervezeti egységeként jött létre. Ez vált a magyar történettudomány első, csak Oroszország történetének kutatására szakosodott kutató műhelyévé. A tárgyalt évtizedben több reprezentatív művel is gazdagította a magyar ruszisztikát: megszületett egy szerzői kollektíva munkájaként az első 1945 utáni, magyar szerzők által írt Oroszország történet, összefoglaló készült a Romanovokról, fundamentális munkák a GULAG-ról, a szovjet hétköznapokról. Nagy gondot fordítottunk a sorsfordító és struktúraalkotó történelmi személyiség történelmi szerepének vizsgálatára, így fontos munkák születtek IV. Ivánról. I. Péterről és Sztálinról. Az említett munkák közül néhány megjelent Oroszországban, az Egyesült Államokban, sőt, Krausz Tamás egy könyve még Japánban is.

A fentiekből is kiderülő módon az ELTE Ruszisztikai Központja és az MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoportja mindig is törekedett a más hazai műhelyekkel való tudományos együttműködésre. A most tervezett kutatást is ilyen módon, részint a budapesti bölcsészkar Kelet-Európa Történeti Tanszékével, részint más egyetem kutatóival, valamint az általuk képviselt doktori iskolákkal való tudományos kooperációban kívánjuk megvalósítani. A Kelet-Európa Története Tanszékkel való együttműködés magától értetődő, hiszen több évtizedes szakmai, emberi kapcsolatok fűzik össze a két tanszék munkatársait. A pécsi egyetemmel való kooperáció szintén messze nem előzmények nélküli.

A Kelet-Európa és a Balkán Története és Kultúrája Kutatási Központ 2001-ben alakult meg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán Font Márta vezetésével, székhelye a BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéke.

Ugyanakkor 2000-től kezdve működik a Pécsi Akadémiai Bizottság égisze alatt a Közép-és Kelet-Európa Története Munkabizottság Sashalmi Endre irányításával (ő szintén a fent említett tanszék oktatója). A két szervezet 2001-ben közös konferenciát tartott Pécsett Hatalmi ideológiák a szláv népek körében címmel, melyen az ELTE Ruszisztikai Központjának több munkatársa is részt vett meghívott előadóként.

Az együttműködésnek tehát eddig is voltak informális keretei. A téma kutatásában ugyanakkor építeni lehet azokra az eredményekre is, amelyek a Sashalmi Endre által vezetett, 2003-2006 közt futó OTKA program (Intellektuális-történeti konstrukciók, vagy valós történeti régiók? Kelet-Európa és a Balkán 1000-1800 közt) során születtek, illetve születnek. (Erre lásd pl. Sashalmi E.: Az orosz Balkán-politika vallási gyökereinek kérdéséhez: a nyikoni reformoktól a kücsük-kainardzsi békéig (1774) in: Árvay Viktor, Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor (szerk.): A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában. Debrecen, 2005. (39-50.)) Hasonlóképpen szilárd bázist jelentenek Font Márta “Közép-Európa és a Balkán területi és strukturális vizsgálata. 1000-1450” c. folyó OTKA-kutatásai, amelyeknek nincsenek ugyan a jelenleg tervezett témával átfedései, de a tágabb történelmi horizont felvázolásában segítséget nyújthatnak. Ugyanígy, az új kutatások mintegy szakmai fundamentumát jelentik Font Márta előző eredményei, kiváltképp az “Oroszország, Ukrajna, Rusz” című 1998-as monográfia.

A kutatócsoport munkájába be kívánjuk vonni az MTA Történettudományi Intézete, valamint a Debreceni Egyetem Bölcsészkara egy-egy tapasztalt kutatóját is, akik a kutatni kívánt területen már jelentős eredményeket értek el. Ezzel egyszersmind bővítjük a kutatócsoport munkáját támogató szellemi műhelyek, intézmények számát. Ennél is fontosabb azonban, hogy ily módon az újonnan formálódó kutatócsoport a lehető legszélesebb intézményi együttműködés keretében valósul meg és a hazai ruszisztikai kutatók jelentős részét egy kutatásban tömöríti.

Az új kutatócsoport a kutatás eredményeit - a fentebb jelzett témákban és évek szerinti ütemezésben - tanulmányokban, tanulmánykötetekben, forráskiadványokban kívánja közölni, és – eddigi hagyományaihoz híven – két nagy nemzetközi konferencián megmérettetni a nemzetközi ruszisztikai tudományosságban.

 



  

125 éve született Marina Cvetajeva költőnő
2017-10-13
2017. október 9-én és 12-én a Ruszisztikai Központban megemlékezések zajlottak Marina Cvetajeva költőnő születésének 125. évfordulója alkalmából.
Tovább >>>
Filmklub a Ruszisztikán 1917 centenáriumában
2017-10-12
2017 őszén három filmet ajánlunk a filmtörténeti érdekességeket kedvelők figyelmébe. Ezek a játékfilmek észak-amerikai nézőpontból reflektálnak az 1917-es oroszországi sorsfordító eseményekre.
Tovább >>>
Látogatás az Orosz Kulturális Központba
2017-10-06
2017. október 4-én ellátogattunk az Orosz Kulturális Központba, ahol többek között gyakornoki lehetőségekről, oroszországi ösztöndíjakról hallhattunk, és megtekinthettünk az éppen aktuális fotókiállítást.
Tovább >>>
Megjelent a negyvenharmadik ruszisztikai könyv
2017-10-05
Már majdnem fél száz tagból áll a Ruszisztikai Könyvek sorozata. A legfrissebb, a 43. kötet Kemény László monográfiája, amely meglepetésként robbant a Ruszisztikai Központ Kutatók Éjszakáján tartott rendezvényén.
Tovább >>>
Flow a Kutatók Éjszakáján a Ruszisztikai Központban
2017-10-04
Magával ragadó volt a Bábeli Október áramlása szeptember 29-én az ELTE BTK Ruszisztikai Központban.
Tovább >>>